A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Estvér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Estvér. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 7., péntek

Könyvhét – 2013. június 6-10.

0 hozzászólás
Na, az van, hogy – ellentétben például velem – a jegesmedve már járt a 84. Könyvhéten, a Vörösmarty téren, ahol az Ad Astra 108-as pavilonja magaslik, és ott mancsába került az Estvér. Remélem, nem csak sóhajtozott és nézegette, de meg is vásárolta! XD
Szombaton magam is kimegyek, leginkább Lőrinczy Judit dedikálására (15:00) és a dedikálás előtti, teázással egybekötött könyvbemutatóra az 1000TEA teázóba (13:30). Gyertek ti is! Tudjátok, Judit rajza alapján – ami az ágyam felett lóg – készült az Estvér kétféle borítója. Úgyhogy nem „csak” az Ingókövek című regényt, de akár még Estvért is dedikáltathattok vele! ;)

2012. október 1., hétfő

Estvérút

2 hozzászólás
Folyamatosan frissítve: (Megjelenítés nagyobb térképen.)
Abaliget, Ajka, Baja, Bakonycsernye, Bábolna, Békéscsaba, Budapest, Cegléd, Csertő, Csesznek, Debrecen, Délegyháza, Diósd, Dunakeszi, Edelény, Eger, Ercsi, Esztergom, Esztergom-Kertváros, Érd, Gödöllő, Gyékényes, Gyomaendrőd, Győrladamér, Győrszentiván, Hajdúböszörmény, Hatvan, Hercegszántó, Hódmezővásárhely, Isaszeg, Jászberény, Jászladány. Jászszentlászló, Kaba, Kaposvár, Kápolnásnyék, Kecskemét, Kiskunhalas, Kistarcsa, Komárom, Körösszegapáti, Kunszentmiklós, Márokpapi, Mártély, Mende, Mikófalva, Miskolc, Nagyhegyes, Nagyszalonta, Nagytálya, Napkor, Nárai, Nemesnép, Nyirád, Nyíregyháza, Nyúl, Orosháza, Ózd, Pannonhalma, Pápa, Peremarton, Pécel, Pécs, Pilis, Sajószentpéter, Sarkad, Sándorfalva, Sátoraljaújhely, Sé, Siklós, Solt, Sopron, Sülysáp, Százhalombatta, Szedres, Szeged, Szekszárd, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tárnok, Tököl, Törökbálint, Törtel, Újkígyós, Velence, Veresegyház, Veszprém, Vokány, Zákányszék, Zámoly.

2012. szeptember 26., szerda

Félmondatos ismeretségek

0 hozzászólás
Kinek ismerős a Harcosok klubjából a „barát-adag” fogalma? Azért kérdezem, mert a Rukkola szerintem a repülős barát-adagoláshoz hasonló, felemás közösségi élményt ad. Mert a félmondatos ismeretségek világa. Levélben is az, hiszen alig-alig kommunikálunk a ránk köszönő ismeretlenekkel („Szia, happoltam. Postázod?” – „Postázom.”), de személyes átadásnál végképp: egy ideig talán toporognak a megbeszélt helyen, lesve, kinél van könyv, kinél zöld felső vagy kék bicikli, aztán tévedhetetlenül egymásra kérdeznek az emberek, bemutatkoznak, végül az egyik a másiknak könyvet ad (én jellemzően Estvért). Botcsinálta íróként itt rondítok bele ebbe az egyszerű, meghitt, amúgy két másodperces folyamatba, ugyanis dedikálok is. Ha kell, motorháztetőn – ez úton kérek utólag és ismeretlenül elnézést a tulajdonostól –, ha kell korláton vagy egy süteményes talponállónál az aluljáróban, de rendületlenül dedikálok a magam ijedt macskakaparásával. És közben beszélgetni kell velem. XD
Egyébként az Estvér ebben a pillanatban, amikor ezt írom 57+2 happnál tart.
Ennyi pont elegendő volt ahhoz, hogy végre kieszeljem a tökéletes technikát, hogyan lehet egy fényes védőborítóval ellátott meseregényt belecsúsztatni a C/13 típusú, pukkantóval bélelt borítékba. A feladat ugyanis nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Meg amúgy is! A borítékba helyezés szertartás: közben el kell búcsúzni a könyvtől, indul világot látni.
Gondoltam, készítek majd számlálót, de azt hiszem felesleges: a Rukkola számol a blogom helyett, úgyhogy egy számláló csak kivagyiság lenne és némi redundancia a világhálón. Inkább egy térkép lenne érdekes, amelyik mutatja, hová jutott el eddig a könyv.
[EZ ITT A REKLÁM HELYE!]
Hadd szolgáljak két linkkel annak, aki könyv helyett mégis inkább pénzt adna az Estvérért, vagyis nem happolni, hanem vásárolni szeretne:
A molybolt a moly.hu-ról is elérhető, a „Rákeresek” gomb megnyomásával. Habár tréfásan mutat az „Előkészületben” felirat egy 2006-ban megjelent könyv mellett, a magam részéről mégis szeretnék bízni az Animában és a molyboltban is, úgyhogy bátran nyomkodjátok a „Kosárba” gombot, hadd pörögjenek a dollárjelek a szemem előtt! :)

2012. július 29., vasárnap

Hogyan juthatsz saját Estvérhez? Hoci, nesze! :)

0 hozzászólás
Egyrészt nagy vehemenciával kedvelem a moly.hu-t, mert könyvbarát, mert egyénisége van :), másrészt már a WKK – KMO című bejegyzésemben is lelkesedtem a „tégy egy könyvet, végy egy könyvet” jellegű kezdeményezésekért (és szinte biztos, hogy előbb-utóbb az óbudai könyvmegállókon is rajtaütök), úgyhogy eljött egy ideje, reklámot csapok a rukkola.hu-nak: a szabad könyvcserebere ugyanis virtuális testet öltött. Végre!
Az ember tehet a közösbe, adott esetben el is vehet onnan, ennyi. Amennyire egyszerű, annyira zseniális. Mindez megtámogatva a moly.hu egyre gyarapodó adatbázisával. Akadnak ugyan problémák, például a működtetéséhez önálló regisztráció helyett facebook profil kell o.O(?) – mintha az garantálná bárki szavahihetőségét vagy személyazonosságát –, de ha túl tudjuk tenni magunkat ezen, vagyis akad legalább egy porosodó/agyonhasznált facebook profilunk, a dolog remekül működik. Nem a levegőbe beszélek: kipróbáltam. ;)
Egy megfelelő júliusi csütörtökön „rukkoltam” az Estvér egy példányát, és pénteken már „happolta” is valaki. :) (Remélem, tetszik új gazdájának!) Úgyhogy annyit mondok, mostantól mindig lesz legalább egy elérhető („rukkolt”) Estvér (a készlet erejéig + ha akad mit „happolnom” helyette).
Tehát: Nem akaródzik vásárolni? :D Mert nincs hol? :( „Happoljátok” bátran! ;)
Amúgy becsapós, hiszen a rukkola.hu-n látható, úgymond inverz borító végképp nincs kereskedelmi forgalomban – nem is olyat postáztam. XD

2012. március 15., csütörtök

WKK – KMO

2 hozzászólás
A Wekerletelepen, a Pannónia út és Kós Károly tér sarkán, a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár (WKK) mellett, található a „Tégy egy könyvet! – Végy egy könyvet!” nevezetű, meglehetősen pofás bódé. Ide bárki tehet könyvet, és bárki vihet is belőle, ami igen szimpatikus dolog. ^^ Jelentem, tegnap este estvéresítettem! (Bár, ahogy láttam, nem tartott sokáig :D, kapós volt. Remélem, visszakerül majd, vagy még viszek alkalomadtán.)



A Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház (KMO) a KÖKI Terminál második emeletén hozta létre az úgynevezett KMO Nyitott Könyvespontot: „Amennyiben el akarsz olvasni egy könyvet, vedd le azt polcról, és amikor kiolvastad, hozd vissza. Abban az esetben, ha megtartanád, azt is megteheted, de kérjük, hozz helyette egy másikat.” Tegnap este ezt is estvéresítettem. ;)


2012. február 29., szerda

Véletlenek

0 hozzászólás
Vaskó Péter
Árnyéklovasság
Vannak sorsformáló véletlenek. Ilyen volt például, amikor Zalai Botond barátom, akit akkor még nem ismertem, írt egy levelet, miszerint véletlenül megzenésítette az egyik versemet, és ha lenne kedvem, menjek el valami kiállítás megnyitójára, ott majd előadják, hallgassam csak meg élőben, dalként, Orbán Ottó és Szergej Jeszenyin költeményei között. Ez ugyan egy sajátságos véletlen, de mindenképpen sorsformáló. ;)
Roland Morgan
Árnyak földje
Ian Russel
A császár és a mágus
Roland Morgan
Mestervizsga

Aztán akadnak valódi véletlenek is. Kezdjük ott, hogy küszködve tanultam meg írni, mégis, már tíz-tizenegy esztendősen versek és rövid történetek papírra vésésével töltöttem az időmet. Ennek ellenére azt gondolom, másként alakult volna az életem – vagyis ma egyetlen (kiadott) regényem sem lenne –, ha úgy tíz éve, talán pont 2002-ben nem találkozom véletlenül egy ismerősömmel: Vaskó Péterrel. A négyeshatoson futottunk össze, és két megálló közt alig beszéltünk többet a köszönésnél. Akkor már hosszú ideje a versrovat.hu szerkesztője voltam (azóta megszűnt, helyette ajánlom az AMF-et és a Poet.hu-t), innen is ismertem Pétert, más néven Vang Sot. Sebtiben mesélte, hogy fantasyt író barátainak regényt ígért, de egyszerűen nincs rá ideje, majd felvetette, hogy maga helyett beajánlhatna engem, ha lenne kedvem, megmutathatja nekik a meséimet, vagyis az Estvér akkor már majdnem kész részeit. Rábólintottam, sietve elbúcsúztunk egymástól, és azonmód elfeledkeztem az egészről. Hónapokkal később csörgött a telefon, talán Szebeni Vilmos hívott, talán Massár Mátyás, nem tudom már. Tudják helyettem ők. Olvasták a meséimet, mondták, tetszett nekik, lelkendeztek, kérdezték, van-e kedvem esetleg mást is írni, mert akkor találkozzunk személyesen, beszéljük meg… Megbeszéltük. Így vált közelivé számomra a Távoli Világok, és így adtam a fejemet regényfaragásra.